Watch now

Robert F. Kennedy Jr. aggodalmai a modern társadalom egészségügyi válságai kapcsán nem légből kapottak. Az 1989-ben kezdődő tendenciák, amelyek az autoimmun betegségek, allergiák, neurológiai rendellenességek és az autizmus ugrásszerű növekedését mutatják, valóban figyelmet érdemelnek. Kennedy jól megfogalmazza a problémát: miért nem beszélünk ezekről a változásokról? Mi történt akkor, és miért nem kapunk kielégítő válaszokat a hatóságoktól?

A váratlan egészségügyi fordulat?!

Kennedy felhívja a figyelmet arra, hogy gyerekkorában az olyan betegségek, mint a fiatalkori cukorbetegség, lupus, Crohn-betegség és reumás ízületi gyulladás, alig-alig voltak ismertek. Ma viszont mindenhol jelen vannak, és egyre több gyerek és felnőtt érintett ezekben a súlyos rendellenességekben. 

Az, hogy 1989 után ilyen drasztikus változást tapasztaltunk, nem lehet véletlen. 

Valami jelentős tényező lépett a képbe, amelyet Kennedy és számos más kritikus is a gyerekkori oltásokkal hozza összefüggésbe.

Az oltások és az autoimmun betegségek

Kennedy konkrétan a hepatitis B oltás kapcsán idéz fel egy vizsgálatot, amely szerint az első 30 napban beadott oltás jelentősen növeli az autizmus kialakulásának esélyét a későbbiekben. Az adatokat idézve: a relatív kockázat 11,35-szeres növekedést mutatott azoknál, akik az oltást ilyen korán kapták meg. 

Ezt az adatot nem lehet figyelmen kívül hagyni, főleg, ha összehasonlítjuk más jól ismert egészségügyi kockázatokkal, mint például a dohányzás és a tüdőrák kapcsolatával.

Ha a dohányzás esetében két évtizedes napi egy doboz cigaretta 10-szeresére növeli a tüdőrák kockázatát, akkor miért nincs komolyabb nyilvános vita arról, hogy egy vakcina több mint 11-szeres kockázatot jelenthet bizonyos esetekben?

Ez nem csupán egy statisztikai adat; ez egy olyan tény, amely komoly következményekkel járhat az egészségpolitikánkra és az orvosi gyakorlatra nézve.

A tudományos közösség hallgatása

Kennedy elmondása szerint, amikor ezek az adatok először napvilágra kerültek, az ipar, az akadémiai kutatók és az egészségügyi hatóságok zárt ajtók mögött kezdtek tárgyalni.

A Simpsonwood találkozón a vakcinaipar és a vezető egészségügyi szervek képviselői arról beszéltek, hogyan lehetne minimalizálni a közvélemény figyelmét és az esetleges jogi következményeket. Miért rejtettek el kritikus adatokat a nyilvánosság elől? Miért nem kaptunk őszinte és átlátható tájékoztatást erről az egészségügyi kérdésről?

Kennedy szerint a CDC és más szervek igyekeztek eltusolni az összefüggést, mert féltek az esetleges jogi következményektől és az oltásokkal kapcsolatos bizalomvesztéstől.

Mi lehet a megoldás?

Kennedynek igaza van abban, hogy sürgetni kellene a nyílt párbeszédet. 

Ahelyett, hogy a tényeket eltitkolnánk vagy figyelmen kívül hagynánk, a tudományos közösségnek és az egészségügyi hatóságoknak kötelességük lenne őszinte tájékoztatást adni. Persze ez jelen világunkban puszta naivitás.

Kennedy állításai rávilágítanak egy olyan problémára, amelyet nem szabad tovább söpörni a szőnyeg alá. 

Az embereknek joguk lenne tudni a kockázatokról, és az egészségügyi döntéseket átláthatóan kellene meghozni. Az 1989-es egészségügyi/betegségügyi fordulat, amelyet Kennedy felvetett, talán csak a jéghegy csúcsa – de már itt lenne az ideje, hogy komolyabb vizsgálatok és viták induljanak a téma kapcsán.

Ha Robert F. Kennedy Jr. egy esetleges Trump-kormányban az egészségügyért felelős szerephez jutna, az alapjaiban változtathatná meg az amerikai – így hamarosan az európai és világ – egészségügyi politikáját.

Kennedy hosszú évek óta hangoztatja, hogy az oltások és a krónikus betegségek összefüggéseit sokkal alaposabban és átláthatóbban kellene vizsgálni, és ha lehetősége lenne közvetlenül befolyásolni az egészségügyi döntéshozatalt, radikális változásokra számíthatnánk.

Egy ilyen vezető, aki nem fél kérdéseket feltenni és szembenézni a status quo-val, friss lendületet adhatna a közegészségügyben.

Kennedy nagy hangsúlyt fektetne az oltási protokollok átfogó felülvizsgálatára.

A jelenlegi oltási ütemterv kapcsán sok kérdés és kétség merül fel, és Kennedy azzal az elhatározással lépne színre, hogy ezekre a kérdésekre választ is adjon.

Egy másik jelentős terület, ahol Kennedy komoly változást hozhatna, a krónikus betegségek megelőzése és kezelése lenne.

Remélhetőleg olyan egészségügyi politikát vezetne be, amely nagyobb hangsúlyt fektetne az alternatív gyógymódokra és a betegségmegelőzésre, beleértve a természetes terápiákat és az egészségtudatos életmód előmozdítását.

Ha Kennedy a Trump-kormányban az egészségügy élére kerülne, az talán nemcsak egy új irányvonalat jelentene, hanem komoly esélyt arra, hogy a jövő generációi egészségesebb és tájékozottabb világban élhessenek.

————————–idézet vége————–Ajánlom ezt a cikket a hazai közegészségügyi/oltásügyi döntéshozók figyelmébe——————–————

Egészségügyi önrendelkezésünket vissza kell szerezni !

https://www.youtube.com/watch?v=EUTwGno7tm0

Szakmai tényfeltárás :  A magyar kötelező gyermekoltási rend súlyos rendszerhibáiról ..és ennek háttér okairól..